Spanyolország nyelvei: 5, 6 vagy akár több mint 20?

Ugorj rá: A rövid válasz: 5, 6 vagy több mint 20? · A hat hivatalos nyelvnév · Katalán vagy valenciai: egy nyelv vagy kettő? · Nyelvek, amelyek nem hivatalosak · A spanyol nyelvjárásai · Más nyelvek saját nyelvjárásai · A nagy meglepetések: jelnyelvek, fütty és arab · Mit vesz észre ebből az utazó?

A rövid válasz: 5, 6 vagy több mint 20?

Mindhárom válasz lehet helyes – csak nem ugyanazt számolja. Spanyolország alkotmánya egyetlen, az egész államban hivatalos nyelvet nevez meg: a kasztíliait, vagyis azt, amit külföldön általában spanyolnak hívunk. Mellette az autonóm közösségek saját statútumaik alapján más nyelveket is társhivatalossá tehetnek.

A 20+ nem hivatalos országos statisztika, hanem átlátható szerkesztőségi összesítés. Ha minden helyi változatot, jelnyelvet és a bevándorlással érkezett közösségek nyelveit külön számolnánk, nem lenne egyetlen végleges szám. A nyelv és a nyelvjárás határa ráadásul nem pusztán nyelvészeti kérdés: történelem, politika, oktatás és helyi identitás is alakítja.

A hat hivatalos nyelvnév

A hatos szám nem azt jelenti, hogy hat, egymástól független nyelv élvez azonos jogállást egész Spanyolországban. A kasztíliai mindenütt hivatalos, a többi nyelv területi alapon válik társhivatalossá.

A Val d’Aran kis pireneusi völgy, mégis országos nyelvi különlegesség: az aranéz nemcsak helyi kulturális emlék, hanem Katalónia hivatalos nyelve. A közösség kevés beszélője miatt azonban különösen sérülékeny.

Már egy egyszerű köszönés is megmutatja, hogy a spanyolországi nyelvek nem pusztán eltérő akcentusok:

Katalán vagy valenciai: egy nyelv vagy kettő?

Ez az a kérdés, amelyre egy egyszavas válasz szinte biztosan félrevezető. A nyelvészet és a Valenciai Nyelvi Akadémia álláspontja szerint a valenciai ugyanannak a nyelvi rendszernek a része, mint a Katalóniában és a Baleár-szigeteken beszélt katalán. A valenciai ugyanakkor saját történelmi névvel, normával, szókészleti és kiejtési sajátosságokkal rendelkezik, a Valenciai Közösség jogszabályai pedig valenciai nyelvként nevezik meg.

Ezért kapunk öt nyelvi rendszert, de hat hivatalos nyelvnevet. Utazóként nincs szükség állásfoglalásra: Valenciában használd a „valenciai”, Barcelonában a „katalán” elnevezést. A kettő közötti kapcsolatot leginkább úgy érdemes elképzelni, mint egy közös nyelv két erős, saját identitású regionális változatát – de a kérdés politikailag jóval érzékenyebb ennél a rövid hasonlatnál.

Nyelvek, amelyek nem hivatalosak

Az állami és a társhivatalos kategóriákon kívül is meglepően gazdag a kép. Az asztúriai és a leóni az asztúr–leóni nyelvi kontinuumhoz tartozik; az aragóniai a Pireneusok aragóniai völgyeiben maradt fenn. Ezeket regionális szabályok védhetik, ám nem rendelkeznek a kasztíliaival azonos hivatalos státusszal.

Extremadurában él a fala, egy galíciai–portugál eredetűnek tartott helyi nyelv három közeli változata. Emellett beszélnek extremadurait, galíciai–asztúriait, Portugáliához közeli területeken portugált, a roma közösségekben pedig calót, amelynek szókincse részben romani eredetű, nyelvtana nagyrészt spanyol.

Ceuta (THEU-ta) (THEU-ta) és Melilla (me-LI-ja) külön réteget ad a nyelvi térképhez. A spanyol mellett hosszú ideje jelen van a marokkói arab helyi változata, a darija, Melillában pedig az amazigh nyelvek közé tartozó tarifit is. Nem társhivatalos nyelvek, de a két észak-afrikai spanyol város mindennapi hangzásához hozzátartoznak.

A spanyol nyelvjárásai

Még akkor sem ugyanazt a spanyolt hallod mindenütt, ha csak a kasztíliait nézed. A határok fokozatosak, a beszélők stílust váltanak, és a nagyvárosi kiejtés sem feltétlenül egyezik a környező falvakéval. Mégis vannak jól felismerhető csoportok:

• északi és középső változatok: ide tartozik a kasztíliai nyelvterület nagy része; Spanyolország jelentős részén külön hangzik a c/z és az s;
• andalúz: gyakori lehet a szóvégi s gyengülése vagy eltűnése, és nagyok a tartományon belüli különbségek is;
• kanári: ritmusában és több nyelvi jelenségében közelebb áll számos latin-amerikai változathoz;
• murciai: délkeleti átmeneti változat, andalúz, aragóniai és valenciai érintkezések nyomaival;
• extremadurai spanyol: a nyugati és déli változatok közötti átmenet, amelyet nem szabad összekeverni az önállóbb extremadurai nyelvi változatokkal.

Vagyis a sevillai, tenerifei és Valladolidból (ba-ja-do-LID) érkező beszélő mind spanyolul beszél, de a hangzás, egyes szavak és nyelvtani megoldások alapján gyakran gyorsan kiderül, honnan érkezett.

Más nyelvek saját nyelvjárásai

A „húsznál több” számhoz nemcsak a spanyol változatai járulnak hozzá. A katalán nyelvterületen megkülönböztetnek többek között központi és északnyugati katalánt, valenciait, valamint baleári változatokat; Mallorcán, Menorcán és Ibizán belül sem teljesen egyforma a beszéd.

A galíciait gyakran nyugati, középső és keleti nyelvjárási blokkokra osztják. A baszknak történeti dialektusai vannak, miközben az oktatásban és a médiában a 20. században kialakított egységes norma, az euskara batua terjedt el. Az aranéz pedig maga is az okcitán gascogne-i ágának helyi változata. Ha minden alváltozatot külön sorba tennénk, a számláló gyorsan jóval húsz fölé ugrana.

A nagy meglepetések: jelnyelvek, fütty és arab

Spanyolországnak legalább két elismert, természetes jelnyelve van: a spanyol és a katalán jelnyelv. Ezek nem a beszélt spanyol vagy katalán kézzel „elmutogatott” változatai, hanem saját nyelvtannal rendelkező nyelvek. Ez már önmagában megmutatja, mennyire szűk az a számolás, amely csak a beszélt, társhivatalos nyelveket veszi figyelembe.

La Gomera szigetén fennmaradt a Silbo Gomero, a hegyeken és völgyeken át messzire hallatszó füttybeszéd. Nem külön nyelv: a beszélt spanyol hangjait kódolja füttyökké. Az UNESCO szellemi kulturális örökségeként számon tartott rendszer ma az iskolai oktatásban is megjelenik.

Az arab jelenléte szintén összetettebb annál, mint hogy „a turisták vagy bevándorlók beszélik”. Ceuta és Melilla (me-LÍ-ja) dariját a helyi közösségek generációk óta használják. Ha pedig az országban jelen lévő összes bevándorló közösség nyelvét is számolnánk, a kérdésre már nem volna stabil, évről évre változatlan válasz.

Mit vesz észre ebből az utazó?

Leginkább a feliratokat, a helyneveket és azt, hogy a helyiek melyik nyelven kezdenek beszélni egymással. A spanyol turistaként szinte mindenütt működik, a társhivatalos nyelv azonban nem dekoráció: az iskola, a közigazgatás, a média és a helyi identitás része.

Ha egyetlen könnyen elérhető városban szeretnéd megtapasztalni a kétnyelvű Spanyolországot, Barcelona jó kezdés: nézd meg az élő Budapest–Barcelona repülőjegy-ajánlatokat, majd figyeld meg, hogyan váltakozik a katalán és a spanyol már a reptértől kezdve.

Források

• Spanyol alkotmány, 3. cikk – BOE és a spanyol kormány összefoglalója a társhivatalos nyelvekről
• Európa Tanács – a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának spanyolországi jelentése
• Valenciai Nyelvi Akadémia – a valenciai nyelv nevének és természetének hivatalos állásfoglalása és Generalitat de Catalunya – az aranéz jogállása
• RAE – a spanyol nyelvjárási változatokról
• BOE – a spanyol és katalán jelnyelv elismeréséről és UNESCO – Silbo Gomero
• Képek: Dionysos1 és közreműködők, CC BY-SA 3.0, nyelvi térkép, átméretezve és magyar jelmagyarázattal kiegészítve; Jordi Gili, CC BY 4.0, aranéz felirat; Chris Mitchell, CC BY-SA 4.0, bilbaói útjelző